2017. szeptember 22., péntek, Móric napja van. Holnap Tekla és Líviusz napja lesz
   
Betűméret

Őssejt-kezelés cukorbeteg gyermekekben - remény vagy sarlatánság?

Őssejt-kezelés cukorbeteg gyermekekben - remény vagy sarlatánság?A jövő gyógyászatának, a regeneratív (helyreállító) orvostudománynak egyik nagy ígéretét az őssejtek jelentik. Az őssejt olyan sajátos sejtünk, amelyből még valamennyi sejtünk, szövetünk kifejlődhet.

Ez a meghatározás azonban pontatlan és ezért sok félreértést okoz.

Ugyanis – kissé leegyszerűsítve – kétféle őssejtet különböztetünk meg:

  1. Az egyik az úgynevezett embrionális őssejt. Ebből a fajta őssejtből, és kizárólag ebből az őssejtből képződhet bármelyik sejt vagy szövet, illetve szerv.
  2. A másik őssejt típus, az úgynevezett testi vagy szöveti őssejt, amely gyermekek és felnőttek szöveteiben, illetve szerveiben lelhető fel. A szöveti őssejtek már csak bizonyos, speciális szöveteket képezhetnek.

A szöveti őssejtek alkalmazása az orvostudomány bizonyos területein már ma is a gyógyítás fontos és eredményes része. A legjobb példa erre a gyermekkori vérképzőszervek egyes betegségeinek csontvelőátültetéssel történő gyógyítása. Mint ismeretes, a vérünkben keringő életfontosságú vérsejtek a csontvelőben keletkeznek és e betegségekben a csontvelő vérképző szövetei, sejtjei elpusztulnak. Ezek pótlása csontvelői (tehát speciális szöveti) őssejtekkel biztosítja a csontvelői vérképzés helyreállítását és állandóságát. Csontvelői őssejtek átültetésével azonban nem pótolhatók más szervek elpusztult sejtjei. Ezt jól érzékelteti a következő történet.

A közelmúltban egy, már 4 éve diabéteszes dunántúli gyermeket szülei egy külföldi magánklinikára vittek „őssejt-kezelésre”. Röviden a következő történt: a gyermek saját csípőcsontjából kinyert csontvelői (vérképző!) őssejteket – érfestés és katéterezés segítségével – a hasnyálmirigyhez közeli verőérbe jutatták azzal a céllal, hogy azok, bejutva a hasnyálmirigybe, ott inzulintermelő béta-sejtekké alakuljanak át. A beavatkozás óta több mint egy év telt el. Azóta folyamatosan követjük a gyermek inzulinigényének, glikált (cukor) hemoglobin-szintjének (HbA1c) alakulását és a hasnyálmirigy béta sejtjeinek inzulintermelését. Mind az inzulinigény, mind az átlagos vércukorszint változatlan maradt. A béta-sejtek inzulintermelésének mérése a csontvelő-átültetés előtt a beavatkozást végző külföldi intézetben nem történt meg. Az átültetés után klinikánkon elvégeztük ezt a vizsgálatot és minimális inzulintermelést tudtunk kimutatni, ami az elmúlt év során fokozatosan tovább csökkent. Néhány éves diabétesz-tartam után ez megszokott jelenség, amint az is, hogy a maradék, minimális inzulintermelés fokozatosan tovább csökken, majd sajnos (a betegség természetes lefolyásából következően) megszűnik.

Mindebből nyilvánvaló, hogy ez az „őssejt-kezelés” hatástalan volt. Nem is lehetett más, hiszen nagy részben vagy teljes egészében vérképzősejtekké differenciálódott szöveti őssejteket alkalmaztak, amelyek képtelenek voltak már inzulintermelő sejtekké átalakulni. Az embrionális őssejtek inzulintermelő béta-sejtekké történő fejlődése (először az úgynevezett belső csíralemez képződés, majd a bélcső kialakulását követően a hasnyálmirigy telepének létrejötte, azután a hormontermelő sejtek szétválogatódása és végül az inzulintermelő béta-sejtek megjelenése, és működésük szabályozása ma sem teljesen feltárt, nagyon összetett és bonyolult folyamat.

Jelenleg még nem állnak rendelkezésre azok az „őssejt-differenciálási” módszerek sem, amelyekkel kellő mennyiségű és transzplantációra alkalmas béta-sejt lenne előállítható. További számos egyéb probléma (daganat-képződés, a transzplantációt követően szükséges immunszuppresszió és az életre szóló béta-sejt autoimmunitás) is megoldásra vár. Az őssejtekből nyert és beültetett inzulintermelő béta-sejtek ugyanis éppúgy ki vannak téve annak az életre szóló önpusztító „autoimmun” folyamatnak, amelynek a szervezet „eredeti, saját” béta-sejtjei is korábban már áldozatul estek.

Sajnálatos módon számos család, tetemes költségeket is vállalva vált már áldozatává a gátlástalan sarlatánok által végzett, hatástalan és sokszor veszélyes külföldi (elsősorban távol-keleti) beavatkozásoknak. E „klinikák” szakmai közleményei nem ismeretesek. Ha valóban eredményes a kezelésük, akkor miért nem teszik eredményeiket közzé a szakma és a betegek számára? Valószínűleg azért, mert ilyen eredmények nincsenek. Orvosilag dokumentált sikeres ilyen beavatkozásról még nem tudunk, de súlyos mellékhatásokról (májgyulladás, daganat) igen.

A valódi őssejt-kezelés kutatása közben nagy erőkkel folytatódik. Érképző őssejtekkel például már biztató eredményeket értek el a lábszárfekély gyógyításában. Az infarktuson átesett betegek elhalt szívizomrostjainak részleges pótlásának kezdeti eredményei is biztatóak. Az inzulintermelés és annak szabályozása hallatlanul bonyolult folyamat, ezért a béta-sejteknek az embrionális őssejtekből történő „előállítása” egyelőre még várat magára. A kutatómunka azonban váratlan és egészen újszerű fordulatokat is hozhat.

A közelmúltban sikerült felnőtt szöveti sejteket „visszaprogramozni” őssejtekké („indukált embrionális őssejtek”). Ennek alapján egy jövőbeli ígéretes őssejt-terápiás program például a következő lehet: gyermek vagy felnőtt diabéteszes egyén szöveti sejtjeinek kinyerése, ezt követően a laboratóriumban azok visszaprogramozása őssejtekké, majd ezekből béta-sejtek képzése és végül az így „előállított” inzulintermelő béta-sejtek „visszaültetése”.

(A Magyar Gyermekdiabétesz Szekció országos kongresszusán – Győr, 2010. október 15–16. – elhangzott előadás alapján)

Dr. Soltész Gyula, egyetemi tanár





IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Diabetesonline.hu

Naponta frissülő, érdekes és hasznos egészségügyi cikkeket kínáló portálunk fő profilja a cukorbetegek tájékoztatása. diabetesonline.hu