2017. július 25., kedd, Kristóf és Jakab napja van. Holnap Anna és Anikó napja lesz
   
Betűméret

Gyermekkori elhízás: megállítható-e a járvány?

Gyermekkori elhízás: megállítható-e a járvány?Az elhízás/kövérség a fejlett ipari országokban és Magyarországon is a leggyakoribb krónikus, nem fertőző betegség, aminek előfordulási gyakorisága nemcsak felnőtt-, hanem gyermek- és serdülőkorban is világszerte nő.

A jelenlegi adatok szerint az Amerikai Egyesült Államokban minden 6. lakos elhízott. A statisztikai adatokat figyelembe véve, amennyiben a jelenlegi trendek folytatódnak, 2025-re az amerikai lakosság fele elhízott lesz.

A Pécsi Tudományegyetem Gyermekklinikáján a Molnár Dénes Professzor irányításával működő „Táplálkozástudományi Munkacsoport” Magyarországról egyedüli centrumként az elmúlt években, illetve jelenleg is részt vesz két európai uniós egészségfelmérő programban.

A HELENA program (Healthy Lifestyle in Europe by Nutrition in Adolescents; honlap: www.helenastudy.com) 10 európai központ, 3500 tanulójánál (13-18 év) mérte fel a túlsúly és elhízás gyakoriságát, ill. étkezési, életmódbeli szokásaikat. Az IDEFICS (Identification and prevention of Dietary – and lifestyle – induces health Effects In Children and infantS honlap: www.ideficsstudy.eu) 8 európai ország 16 545 gyermekénél (köztük 2600 magyarnál) a 2-10 év közötti korcsoportban vizsgálta a túlsúly és elhízás gyakoriságát. Ezen felmérések előzetes adatai alapján, Magyarországon a 13-18 éves korosztályban 14,7% volt túlsúlyos és 5,1% kövér, míg a 2-10 évesek között 11,2% túlsúlyos és 6% kövér.

Az elhízás krónikus betegség

A szív- és  érrendszeri betegségeken kívül az elhízás más betegségek szempontjából is kockázati tényező, ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1998-ban az elhízást krónikus, recidiváló betegségnek definiálta. Bár az elhízáshoz társuló betegségek többsége jellemzően felnőttkorban jelenik meg, az obezitáshoz társuló egyes kórképek (2-es típusú diabetes mellitus /cukorbetegség/, magas vérnyomás, metabolikus szindróma, ortopédiai rendellenességek, alvászavarok stb.) már gyermekkorban is megjelennek, valamint prospektív vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy a gyermekkori elhízás - a felnőttkori testsúlytól függetlenül is – lényegesen befolyásolja a felnőttkori megbetegedést és halálozást.

Elhízottnak azt a gyermeket lehet tekinteni, akinek a testtömege a vele azonos nemű, életkorú és testmagasságú gyermekek testtömegének 97-es percentiljét, illetve akinek a testtömege az ideális testtömeg 120 %-át meghaladja. Az elhízás kialakulásának hátterében kulturális, környezeti és genetikai tényezők, valamint a csökkent fizikai aktivitás és fokozott zsír- és szénhidrátfogyasztás áll. Az elhízás molekuláris markereinek vizsgálata rövid múltra tekint vissza, de az obezitással kapcsolatos genetikai ismereteink az elmúlt évtizedben jelentősen bővültek.

Az elhízás formái

A gyermekkorban leginkább célravezető, ún. etiológiai (oki) osztályozás szerint az elhízás két nagy csoportba osztható, az esetek 95%-át adó exogén (elsődleges, egyszerű, idiopathias) és az 5%-ban előforduló másodlagos elhízásra.

Másodlagos elhízás
Ezek egy részében endokrin okok közvetlenül vezetnek elhízáshoz (pl. a pajzsmirigy alulműködése), de ide tartoznak pszichiátriai rendellenességek, bizonyos gyógyszerek okozta elhízásformák és genetikai betegségek. A genetikai kutatásoknak köszönhetően egyre nő az elhízás azon másodlagos formáinak száma, melyek öröklődésmenete és pontos genetikai háttere ismert.

Elsődleges (exogén) elhízás
Az elhízás eseteinek nagy többségét adó csoportra vonatkozóan elmondható, hogy az elhízás egy komplex, heterogén állapot, amiben környezeti és genetikai tényezők egyaránt szerepet játszanak. Ikervizsgálatok eredményei szerint az öröklődés 50-90%-ban játszik szerepet a zsírszövet kialakulásában. A genomszintű kapcsoltság és társulásvizsgálatok segítették, ill. segítik az obezitásra hajlamosító genetikai variációk feltárását. Ma már kb. 200 olyan, 12 különböző kromoszómán elhelyezkedő gén (ún. kandidátus /hajlamosító/ gén), lókusz v. kromoszómarégió ismert, melyek kapcsolatba hozhatók az elhízással. Feltételezhető, hogy egyes kandidátus gének a modern - az elhízást támogató – környezetben jutnak érvényre, és ez okozza az obesitas „járványát”.

Az elhízáshoz társuló betegségek

Gyermekkori elhízás: megállítható-e a járvány?Legnagyobb népegészségügyi jelentősége a szív- és érrendszeri betegségeknek van. A tradicionális rizikótényezőkön kívül, mint a metabolikus szindróma és komponensei (visceralis /hasi/ kövérség), hiperinzulinémia/inzulinrezisztencia, csökkent glükóztolerancia/2-es típusú diabetes mellitus, hipertónia (magas vérnyomás), diszlipidémia (magas koleszterin, triglicerid, alacsony HDL-koleszterin szintek), s egyéb metabolikus eltérések is szerepet játszhatnak az atherosclerosis kialakulásában. Ilyen az oxidatív stressz, ami a prooxidánsok és antioxidánsok közötti egyensúly felbomlását jelenti.

Magas májenzimértékek gyakori kísérői a gyermek- és serdülőkori elhízásnak, s ezekhez sokszor társul szövettani eltérés (zsírmáj, fibrotikus degeneráció  és cirrhosis). A zsírmáj kialakulásában a hiperinzulinémiának is nagy szerepe van. Sikeres fogyókúra a májenzim értékeket általában normalizálja. Gyermekekben az epekövesség keletkezése viszonylag ritka, de az észlelt epekő betegek 50%-a kövér. Kimutatható microalbuminuria (fehérje ürítése a vizeletben) és emelkedett húgysav szint is kövér gyermekekben. Policisztás ovarium szindróma (PCO - a petefészek cisztás elváltozása, egyéb laboratóriumi eltérésekkel) is gyakran társul elhízással.

Kövér gyermekek fizikai terhelhetősége is csökken, főként azoké, akik hiperinzulinémiásak, valamint ezen esetekben nyugalmi tachycardia (szapora pulzus) mutatható ki. A csontok és porcok túlterheltsége miatt gyakori az ízületi fájdalom és a lúdtalp kialakulása, de egyéb ortopédiai rendellenességek is kialakulhatnak.

Az alvási apnoe lehet olyan következménye az elhízásnak, ami sürgős kezelést igényel. Sokféle pszichológiai rendellenesség társulhat kövér gyermekekben, melyek közül a leggyakoribb az önbecsülés hiánya, általában kamaszkorra alakul ki a negatív  „én-kép”, izoláció a társaktól, depresszió-hajlam és pszicho-szociális problémák.

Az elhízás kezelése

A túlsúly/elhízás a mértékétől függetlenül kezelendő. Az elhízás mértékének fokozódásával csupán a kezelés módja és erőssége változik. Az elhízás kezelése összetett feladat, mindig egyénre szabottnak kell lennie, jó, ha családi összefogáson alapul. Szerény célokat kell kitűzni (a testtömeg 5-10 %-os csökkentése) és hosszú távú nyomon követést kell biztosítani. A kezelés elemei gyermekkorban a diéta (energiában szegény, de a szervezet fejlődéséhez szükséges tápanyagokat teljesen biztosító étrend),  a fizikai aktivitás (aerobic típusú mozgás), az életmódbeli változtatás, szükség esetén pszichoterápia, egyes (ritka) esetekben pedig a gyógyszeres terápia.

A legfontosabb azonban a megelőzés (lenne). A primer prevencióban fontos a szülői példamutatás szerepe, az életkornak megfelelő étkezési szokások kialakítása, a rendszeres testmozgás szükségessége és a média eszközök (TV, video, DVD,) ill. számítógép előtt eltöltött idő csökkentése. A szekunder prevenció során szükséges a család célzott felvilágosítása, reális diétás célkitűzések, tartós életmód- és magatartás-változás, valamint a szűrővizsgálatok elvégzése.

A bevezetőben említett IDEFICS programban résztvevő családokat az elmúlt két évben többek között életmódbeli tanácsok, közösségi platformok létrehozása, reklámok, kampányok, iskolai egészséghetek megszervezése, valamint az iskolai testnevelés hatékonyságának növelése támogatta), s 2009. október végétől az egészségfelmérést is megismétlik Pécsen, Zalaegerszegen és Nagykanizsán, ahol már előzőleg is vizsgáltuk a családokat ill. gyermekeket.

Nem tudjuk, hogy  a “Nem mehetsz el az asztaltól, amíg mindent meg nem ettél”, vagy a “Ha kitörlöd a tányérod, akkor kisüt a nap, szép idő lesz” – típusú mondatok mennyire járultak, járulnak hozzá a gyermekkori elhízás előfordulási gyakoriságának emelkedéséhez, de az biztos, hogy korai életkorban elkezdett, az egész családra irányuló életmódbeli szokások megtanításával, megváltoztatásával, ill. programok létrehozásával megelőzhetjük a gyermekkori elhízás további “járványát”, ill. az elhízáshoz társuló, felnőttkori betegségek kialakulásának további növekedését.

Dr. Erhardt Éva PhD
PTE ÁOK Gyermekklinika

kép(ek): shutterstock©





IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Diabetesonline.hu

Naponta frissülő, érdekes és hasznos egészségügyi cikkeket kínáló portálunk fő profilja a cukorbetegek tájékoztatása. diabetesonline.hu